Németh László születésének centenáriuma (2001) megmutatta, bizonyította, hogy a magyar szellem Odüsszeuszának - Sütő András nevezte őt így - életműve a 21. század elején is eleven hatású. Tucatnyi könyv és száznál több tanulmány elemezte akkor az ő munkásságát. E gazdag recepció nyilvánvalóvá tette, hogy ez a klasszikus életmű ma is új értelmezési lehetőségeket ad az olvasóknak és kutatóknak egyaránt. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága székházában 2004 novemberében konferenciát rendeztek, amelyen Németh László prózaírói életművét vizsgálták abból a szempontból: miképpen gazdagítják a korábbi értelmezéseket a 21. század elejének kihívásai. Kötetünk a konferencia tanulmányait gyűjtötte csokorba: sokszínű elemzését kínálva az egyes műveknek, s a Németh Lászlópróza életművön belüli alakulásának, formálódásának. ; Domokos Mátyás, Filológiai rendteremtés Németh László életműve körül, 7-15. Füzi László, Mégis: hogyan olvassuk Németh László regényeit?, 16-22. Dobos István, Az önéletírás szöveg közötti alakzata, Németh László: Homályból homályba, 23-71. Cs. Nagy Ibolya, Elő- és utóhang az első novellához, 72-93. Márkus Béla, Kovács Lajos, Németh László: Bűn, 94-121. Monostori Imre, Kovács Lajos világa a Bűn értelmezéséről, 122-132. Bertha Zoltán, A létszerű ambiguitás regénye, 133-154. Takács Miklós, Léthé, Mnémoszüné, Melankólia, Emlékezés és felejtés Németh László Gyász című regényében, 155-163. Szirák Péter, A képzés szenvedélye - a mese csábereje, Németh László: Kocsik szeptemberben, 164-170. Görömbei András, Az Iszony és az önismeret, 171-191. Imre László, Az Égető Eszter újraértelmezéséhez, 192-198. Jánosi Zoltán, Egy Németh László-regény paradigmájához, Az Irgalom recepciója és új aspektusai a narratív megközelítés tükrében, 199-258. Ekler Andrea, A „jövő" regénye, A móriczi és Németh László-i szövegalkotás interferenciái, 259-272. Olasz Sándor, Pillanat és távlat, 273-285. Máriás József, A prózaíró fogadtatása Erdélyben, 286-304.